Két esszékötetében – Paramuzikológia /Esszék, Gloria, Kolozsvár, 2001/ és Zene tegnap, ma és holnap /Stúdium, Kolozsvár, 2004/ Terényi Ede zeneszerző több évtizedes zenetudósi munkásságáról adott számot. A két kötetet értékelő Angi István – maga is a kolozsvári Dima Zeneakadémia tanára – fontosnak tartaná Terényi főműve, A modern zene összhagzattana magyar nyelvű kiadását. Ez a munka románul jelent meg /Armonia muzicii moderne (1900-1950), Media Musica, Cluj-Napoca, 2002/. A két kötet miniesszéiből felnövő korpusz a szerző arc poeticáját részletezik. A második kötet előszavában Terényi Ede megjegyezte, hogy ezek az esszék „nem csak információkat közölnek a zene belső és külső világáról, de önmagukban véve miniatűr zenedarabok is.” /Angi István: Számadás és számonkérés között a zenéről.= Helikon (Kolozsvár), nov. 10. – 21. sz./
2005. december 10.
Több mint négy évtizede szolgálja az erdélyi közművelődés ügyét Gábor Dénes, a Bolyai Tudományegyetem biológia-kémia szakának végzettje. Gábor Dénes 28 évig volt az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Itt vált az ex librisek szerelmesévé. Jelenleg a legismertebb ex libris gyűjtők egyike. Napvilágot látott Gábor Dénes Erdélyi közművelődési kaleidoszkóp /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyve, azon írásainak gyűjteménye, amelyeket a hatvanas évektől napjainkig a sajtóban megjelentetett. A könyvjegyek alkotóiról, neves képzőművészekről írt méltatásai mellett különösen gazdag a bibliofiliával kapcsolatos anyagok választéka. Gábor Dénes kiegészítette Tóth Kálmán torzóban maradt bibliográfiai céduláit és megjelentette Romániai Magyar Könyvkiadás 1944–1949 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992/ címmel. Mindezek mellett Gábor Dénes eredeti szakmájához sem lett hűtlen. Biológiai szakkönyvekhez írt bevezető tanulmányokat, tudománynépszerűsítő cikkekben felhívta a figyelmet neves évfordulókra. /N. J.: Az erdélyi közművelődés napszámosa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2005. december 19.
December 16-án mutatták be Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című kötetet Kolozsváron. A könyvet Hantz Lám Irén, Lám Béla lánya állította össze. Hantz Lám Irén szerint a levelek az erdélyi irodalom részei, olyan mozaikdarabok, amelyekből végül összeálló kép születik. /Török Á. Rebeka: Könyvbemutató a Lutheránus Püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. március 2.
Megjelent Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ című könyv, összeállította Hantz Lám Irén. A levélírók: egy mérnök (Lám Béla), egy tanár, költő (Áprily Lajos), egy ügyvéd (Olosz Lajos), egy közgazdász (Mannsberg Arvéd) és egy jogot végzett költő (Reményik Sándor). Barátok. Barátságukat Reményik Sándor szellemisége hozta létre, Lám Béla egyénisége tartotta fenn. A kötetből megismerhető öt erdélyi értelmiségi sorsa, azoké, akik otthon maradtak és azoké, akik elhagyták Erdélyt. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2006. április 29.
Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2006. augusztus 9.
Megjelent Huber András Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. 2006/ című novelláskötete. A szerző az élet apró-cseprő dolgainak alapos ismerőjeként, biztos kézzel vezeti végig az olvasót a mindennapok egy-egy rövidke szeletén. /B. Osvát Ágnes: Huber András: Gyilkos nagy köd. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2006. december 5.
Megjelent Bodrogi György emlékezése: Tanári pályám töredékei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006./ Bodrogi György a tanár, a természetjáró, a fényképész színes egyéniség volt. A könyv könnyed, pergő stílusa, önéletrajzi fonala, a tanítványokkal közös kalandok felelevenítése sokkal inkább az ifjúsági regények műfajába sorolja az alkotást. /Balázs Bence: Naplótöredékek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2007. február 9.
Tanár, művelődés- és sajtótörténész – olvasható Huber Andrásról a lexikonban. Nyugdíjaztatása után teljesedett ki szépírói munkássága, a 89-es fordulat után a Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novellagyűjteménye immáron az ötödik kötete. Első könyve még 1982-ben jelent meg, sajtó alá rendezte festő nagybátyja, Dési Huber István Levelek a szülőföldre című vallomásos kötetét. Huber András Désen, az erősen megritkult magyar lakosságú városban élve egész Erdélyt befogja figyelő tekintetével. Százarcú nagyhatalom (Lapok az erdélyi magyar időszaki sajtó történetéből) /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve a bizonyság erre. Következő munkái dési helytörténeti sétáiról, majd a Szamos völgyi írástudókról szólnak. /Gyilkos nagy köd. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2007. március 31.
Megjelent Jancsó Miklós kolozsvári színművész hatodik kötete, amely a Fizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/, mely nem pusztán elméleti írásokat, hanem személyes jellegű meglátásokat, visszaemlékezéseket is tartalmaz. Erdélyben könyvet kiadni nem üzleti vállalkozás, főleg, ha olyan szűk réteget érint, mint a színház témában érdekeltek tábora – mutatott rá Tőkés Elek, a Stúdium Kiadó igazgatója. A kötet példányszámáról elmondta: akkora példányszámban látott világot „mint ahányan egy stúdió előadás székein elférnek. ” /kb: Fizetett taps. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. április 25.
Első ízben szervezte meg a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár a Kolozsvári kiadói év – könyv és sajtó elnevezésű kiállítást, amelynek keretében számos díjat is kiosztottak. A kiállításon harmincnál több kiadó termékei, továbbá több tucatnyi újság és folyóirat példányai tekinthetők meg: összesen mintegy 600 cím mutatja be az elmúlt év kolozsvári kiadói és nyomdai termését. A rendezvényt Doina Popa igazgatónő és Kerekes Sándor megyei tanácselnök nyitotta meg. A könyveknek megítélt díjak közül egy magyart részesítettek elismerésben, a gyermekkönyv kategóriában a 300 példányban megjelent Titokmorzsák a természetből /Stúdium Kiadó/ című könyvet, szerzője, Kiss Bitay Éva, aki idős kora ellenére megjelent a díjkiosztón. /F. I. : Kiosztották a 2006-os kiadói év díjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. június 27.
Könyvritkaságnak számító kötetet mutattak be június 25-én Szent Mihály Caritas összejövetelén. Jancsó Miklós kolozsvári színész A megfizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című könyve mindössze 150 példányban látott napvilágot. A kötetet a kiadó igazgatója, Tőkés Elek ismertette. Jancsó Miklós kötete a színház közéleti szerepéről szóló cikkeit tartalmazza. /Varga Melinda: A megfizetett taps gyönyörűsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2007. augusztus 25.
A néhány napja Kolozsváron elhunyt gróf Béldi Miklósra /sz. Dicsőszentmárton, 1925. ápr. 9. – Kolozsvár. 2007. aug. / természettudományi szakíróra emlékezett Fodor Sándor, akit a Bolyai Tudományegyetemen még hallgató korában gyakornokká nevezte ki professzora. Béldi Miklós Szucságon tanított, onnan ment nyugdíjba. A madártannal foglalkozott és még diktatúra éveiben három könyve jelent meg: a 60-as évek elején az Ismerjük meg a madarakat című, tudománynépszerűsítő könyve az Ifjúsági Kiadónál (Dáné Tibor szerkesztői jóvoltából), a Madarász szemmel a Kárpátokban, amelyet 1970-ben adott ki a kolozsvári Dacia Kiadó. Ezt tíz év múlva, 1980-ban követte szintén a Dacia gondozásában a Madárhatározó, majd pedig 1989-ben a Kriterionnál az Élet az erdőben című kötet. 1995-ben a kolozsvári Studium Kiadó jóvoltából megjelent az Egy esztendő a madarak világában című könyve, majd pedig a Kriterion kiadásában, 1999-ben az Európa vízimadarai, végül az ugyancsak kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában Az erdélyi havasok ösvényein című munkája 2005-ben. Összesen tehát nyolc könyvet írt Béldi Miklós. A román kommunista rezsim a magyar nyelvű tudományos jellegű könyvek kiadását rossz szemmel nézte, mert hangoztatta, hogy a tudomány nyelve ebben az országban nem a magyar. Így Béldi Miklós könyvei is csak egyes szerkesztők ügyes politizálása nyomán láthattak napvilágot. Béldi Miklós származása miatt az egyetemen nem folytathatta kutatói munkáját, doktorálni se hagyták. Nemcsak egyetemi állásából távolították el, de az elemi iskolában sem dolgozhatott: Szucságról is eltávolították mintegy négy-öt évre, hogy üzemi munkásként dolgozzon. Béldi nem panaszkodott az őt ért méltatlanságok miatt. /Fodor Sándor: Tiszteletadás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2007. október 13.
Kováts József író, a fametsző Buday György, Kolozsvári Grandpierre Emil és Wass Albert osztálytársak voltak a kolozsvári Református Kollégiumban. Ebben a kollégiumban az energiák, az elmének és a léleknek és a jellemnek az erőfeszítései összeadódva, összefonódva a magyar identitás egyik pillérévé váltak Erdély történelmében. Amikor jó idők jártak, ez az intézmény képes volt elraktározni, felhalmozni, az értékeket. Amikor rossz idők jöttek, képes volt a tartalékokból okosan gazdálkodni. Mindezt bemutatta Kolozsvári József: A Világítótorony – A Kolozsvári Református Kollégium és Leánygimnázium története. (Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2007) című könyvében. /A Református Kollégium félezredik éve fele tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 30.
Nagyenyeden bemutatták Áprily Lajos verseit tartalmazó Az erdőn túl /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ kötetet. A népes közönségnek a házigazda, Győrfi Dénes könyvtáros dokumentum gyűjteménye, Dvorácsek Ágostonnak a költő kedvenc virágait ábrázoló fényképkiállítása és Lőrincz Zoltán enyedi fotói teremtették meg a megfelelő hangulatot. A költő a kollégium tanára volt (1909–1926), itt alapított családot, itt kezdte el sikeres költői és tanári pályáját. Józsa Miklós ny. magyar tanár a költő nagyenyedi emlékeit idézte fel. A Hantz Lám Irén kolozsvári ny. tanár által összeállított Áprily-kötet 33 verset tartalmaz, mind a hazavágyódás költeményei. /Bakó Botond: Az erdőn túl – könyvbemutató Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2008. március 11.
Huber András 1966 óta közöl cikkeket, novellákat, tanulmányokat. Napvilágot látott a négy művéből álló, lexikon értékű sorozata. A tanulmánykötetek érdekes kortörténeti művek. A százarcú nagyhatalom, Város az időben, Akikhez a múzsák bekopogtak címmel eddig megjelent művekhez társul a legújabb Összefutó utak. Hely és művelődéstörténeti tanulmányok Désről /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötet, a sorozat befejezéseként. /Lukács Éva: Összefutó utak – könyvbemutató Désen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2008. május 17.
Az erdélyi városok, települések helytörténete, művelődéstörténete kimeríthetetlen kutatási terület napjainkban is. Megjelent Huber András Összefutó utak /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című vaskos kötete. Alcíme: Hely- és művelődéstörténeti tanulmányok Désről. Huber András szeretett városának, Désnek – az egykorinak és a mainak egyaránt – kiváló ismerője; elkötelezett kötődéséről számos tanulmányban, közleményben tett bizonyságot az utóbbi években. Szabó T. Attila munkásságának a folytatását, kiegészítését jelentik Désre vonatkozó munkái. Szabó T. Attila 1937-ben Dés helyneveiről közölt tanulmányt az Erdélyi Tudományos Füzetekben, majd 1943-ban Dés települése és lakossága címmel jelent meg írása – ugyancsak az Erdélyi Tudományos Füzetek rangos sorozatában. Huber András könyvében jelentős helyet foglalnak el Dés múltbeli és jelenkori irodalmi-művészeti életének eseményeiről szóló részek. /Nagy Pál: Város a história forgatagában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2008. augusztus 19.
A Studium Kiadó /Kolozsvár/ saját nyomdával dolgozik, nem igényel támogatásokat, igyekszik önálló lenni. Tőkés Elek, a kiadó igazgatója tájékoztatott: 1991-ben alakult a vállalkozás, nyelviskolával kezdték és az ebben forgatott pénzt fektették be a könyvkiadásba. Az első könyvet 1993-ban sikerült kiadniuk. Elsősorban didaktikai és akkreditált tudományos kiadó, de szépirodalmat és ismeretterjesztő jellegű munkákat is kiadnak. Az iskolai vagy egyetemi tankönyveket minden további nélkül kiadják, nem csak magyar nyelven, hanem románul is. A másik kategória az egyetemi tanárok tudományos munkáit, kutatásait foglalja magába. Egyik legnagyobb vállalkozásuk volt a négy kötetes Magyar irodalmi szöveggyűjtemény, amelyet még a Helikon közössége szerkesztett, de nem volt keretük a kiadásra. Egy sikeres Reményik Sándor monográfiát is kiadtak. – A kiadó gerince és legnagyobb bevétele a tankönyv. /Varga Réka: „Lehetőleg saját lábon” A könyvek útja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2008. szeptember 11.
Hangulatos könyvbemutatón volt szeptember 8-án Kolozsváron a Szentegyház utcai Phoenix könyvesházban, ahol bemutatták Gottlieb Rózsa Az emlékezés mélyvizeiben /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című önéletrajzi könyvét. A nemrég 95. életévét betöltő, Kölnben élő művésznő önéletrajzi regényének bemutatóján a család barátai, ismerősei is részt vettek. A könyvbemutatón a szerző három festményét is megtekinthették az érdeklődők, köztük a lágerélményt „feldolgozó” sötétszürke-fekete kompozíciót. /Musca Szabolcs: „A szerző önmaga tanúja” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2009. január 16.
Január 14-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című épített öröksége című kötetét Tőkés Elek, a Stúdium Könyvkiadó igazgatója mutatta be. Az igényes kiadvány az itt élők és az elszármazottak számára egyaránt szívet melengető alkotás. A kötet eleget tesz a tudománynépszerűsítésnek és a nyelvi igényességnek. Bármely Kolozsvárról szóló könyv képes valami újat nyújtani az olvasónak. Asztalos Lajosban a lelkes helytörténész tiltakozott a kötet terjedelmi korlátai miatt. Többek között ezért nem sikerült beszerkesztenie egy térképvázlatot, ami pedig nagyon hasznosnak bizonyult volna. /Ö. I. B. : Újabb kötet a kincses városról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ „Már több mint negyven éve Kolozsváron élek, és elmondhatom magamról, hogy ismerem a várost, ez a könyv mégis rengeteg újat tartalmaz” – fejtette ki véleményét Tőkés Elek Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei című könyvének kolozsvári bemutatóján. A kötet a város legszebb és legjellegzetesebb épületeit mutatja be történeti és művészettörténeti szempontból. „Asztalos Lajos nyitott szemmel figyeli a csaknem ezer éves város kincseit, észrevesz olyan apróságokat, amelyeken mások átsiklanak. A könyv végigköveti az építészeti alkotások állapotának alakulását a történelem során. Érdemes felfigyelni ezekre az alkotásokra, hiszen az épített kincsek a városlakók szellemi és műveltségi szintjét, illetve igényességét is tükrözik” – mutatott rá Tőkés Elek. Szerinte a szerző elismerésre méltó nyelvi igényességgel alkotta meg a szövegeket, a Rohonyi D. Iván által készített fényképek pedig valósághűen tárják az olvasók elé a város díszeit. /Hideg Bernadette: Kolozsvár épített kincsei. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
